Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feszty-körkép

A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható.

 

A körkép története:


Megvalósítása

A körkép története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille ésNeuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.

A körkép első épülete, a Rotunda

Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893augusztus 20. A Fővárosi Tanács elvállalta az érdeklődés láttán a költségeket. Szerződésükben kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet a körkép elhelyezésére szolgáló épületnek. Itt épült fel a Rotundának nevezett épület, amelynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll.

Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben. (az eredeti 15×120 méteres). Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, a csoport- és egyesalakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztinmunkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.

A körkép hányattatásai

A megnyitás napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási közönség volt kíváncsi a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A kiállítási épület Rotundának hívták, mely vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.

A körkép mai épülete Ópusztaszeren

A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára, ezután újabb felújításra szorult rossz állapota miatt. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent, ennek két fő oka volt: egyrészt a főváros megváltoztatva szerződését a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, és a körképet egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe helyezte el, másfelől az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.

II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is károkat szenvedett. Ennek következtében eső és hó verte a képet. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.

A körkép újjászületése

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport pályázaton elnyerte az újabb helyreállítást. 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként hatalmas érdeklődést vált ki a látogatókból. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.

A festmény

A teljes festmény
A teljes festmény
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.