Naprendszerünk bolygói
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1] A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.
A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.
A Naprendszer bolygó
Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a naprendszerben.[3]Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet ami nem csillag, bolygónak „neveztek”. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.
A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:
Hold | Merkúr | Vénusz | Nap | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, heliocentrikus világkép elterjedésével.
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A 19. század közepéig rengeteg a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek. Ez így volt egészen 1853-ig amikor a csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygóégitest típust.
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Vesta | Juno | Ceres | Pallas | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
1853-tól 1930-ig
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
1930-tól 2006-ig
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Plútó |
Napjainkban
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
Mai naprendszer a törpebolygókkal együtt
Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Ceres | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Plútó | Haumea | Makemake | Eris |
Keletkezése
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlépi a Hold átmérőjét, jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.
A bolygók nevének eredete
A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével.
Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene
Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője
Mars: a háború istene
Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője
Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene
Uránusz: az ég görög istene
Neptunusz: a tengerek római istene
A törpebolygók neveinek eredete
Ceres: a növények római istene
Plútó: az alvilág római istene
Haumea: a termékenység hawaii istennője
Makemake: a polinéz teremtő isten
Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.
Egyes kultúrákban a hetek napjai az istenek nevéből erednek, amik társultak minden egyes égitesttel.
A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (luna), a kedd (martes) a Mars (marte), a szerda (miércoles) a Merkúr (mercurio), a csütörtök (jueves) a Jupiter (júpiter), a péntek (viernes) aVénusz (venus), a szombat (sábado) pedig a Szaturnusz (saturno) miatt. A vasárnap (domingo) pedig a latin die domini (az Isten napja) kifejezésből ered. A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei emlékeznek meg a klasszikus színházi darabok szereplőiről. A többi kisebb része a Naprendszernek különböző források által kapták neveiket: mitológiai (Plutó, Szedna, Erisz, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.
A bolygók fontosabb jellemzői
Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.
Név | Egyenlítői átmérő 1 |
Tömeg 1 | Pályasugár (átlagos, CsE) 1 |
Keringési idő (év) 1 |
Tengelyforgási idő (nap) 1 |
Inklináció 2 | Atmoszféra | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nap | 109 | 332 950 | - | - | 25-35 | - | - | |
Kőzetbolygók | Merkúr | 0,382 | 0,06 | 0,38 | 0,241 | 58,6 | 3.38° | nyomokban |
Vénusz | 0,949 | 0,82 | 0,72 | 0,615 | -2433 | 3.86° | CO2, N | |
Föld | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 7.25° | N2, O2 | |
Mars | 0,53 | 0,11 | 1,52 | 1,88 | 1,03 | 5.65° | CO2, N2 | |
Óriásbolygók | Jupiter | 11,2 | 318 | 5,20 | 11,86 | 0,414 | 6.09° | H2, He |
Szaturnusz | 9,41 | 95 | 9,54 | 29,46 | 0,426 | 5.51° | H2, He | |
Uránusz | 3,98 | 14,6 | 19,22 | 84,01 | 0,718 | 6.48° | H2, He | |
Neptunusz | 3,81 | 17,2 | 30,06 | 164,79 | 0,671 | 6.43° | H2, He |
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
cat flea remedies <a href=https://auringonalla.fi/xanaxdk.html>https://auringonalla.fi/xanaxdk.html</a> bloating remedies natural
leveling herbalism wow
ElliotAbina,2020.12.06 21:15